Pszichedelikus kutatások jelenlegi állása

Interjú Rick Doblinnal a MAPS (Miltidiszciplináris Társaság a Pszichedelikumok Kutatásáért) elnökével a pszichedelikus szerek jelenéről és jövőjéről:

Határ-élmények: Hol vannak az én, a valóság és a pszichológia határai?

Határ-élmények: Hol vannak az én, a valóság és a pszichológia határai? Előadás a Pszinapszison (2011.április 17.)

A tudomány fejlődésének szempontjából a legfontosabb jelenségek mindig az anomáliák, a határ jelenségek. Azok a jelenségek, melyek nehezen értelmezhetők az aktuális elmleti keretben, annak határain túl vannak. A pszichológia szempontjából ilyen anomáliák például a halálközeli-, a parapszichológiai-, a misztikus élmények és az UFO találkozások. Ezek az élmények amellett, hogy terápiás hatással is bírhatnak – így egyes terapiás irányzatokban direkt pszichedelikus szerekkel idézik őket elő – szenvedélyes elméleti viták középpontjába kerülnek. Ennek fő oka, hogy nem csupán olyan jelenségekről van szó melyek megkérdőjeleznek egy-egy tudományos elméletet. Ezek az élmények az egész nyugati világkép teljességét, helyességét vonják kérdőre, amire nem csak tudományunk, de  egész kultúránk épül. Ennek elbizonytalanító és/vagy felszabadító hátását láthatjuk az átélőkön és magán a pszichológia tudományán is.

Az előadás tehát a határ-élmények hatásait fogja bemutatni az átélő egyén szintjén, és a pszichológia mint tudomány szintjén, rövid kitekintéssel a tágabb kulturális, filozófiai és jogi kérdésekre is.

A transzperszonális teória mint a pszichedelikus pszichoterápiák elméleti alapja

A transzperszonális teória mint a pszichedelikus pszichoterápiák elméleti alapja, előadás a „Pszichedelikumok a 21. századi kultúrában és gyógyításban” konferencián  (2011. március 12.)

A pszichedelikus szerek pszichoterápiás használata és a spiritualitás már a kezdetektől fogva összefonódott. A legtágabb értelemben használva a pszichoterápia fogalmát, már az archaikus népek sámánjai is használtak „növényi gyógyszereket” pszichedelikus (elme megnyilvánitó), enteogen (bennünk lévő Istent generáló) hatásuk miatt. Később az LSD pszichoterápiák tapasztalatai nagy mértékben hozzájárultak a pszichológia és pszichoterápia egy olyan elméleti rendszerének kialakításához, melyben a spiritualitás a bio, pszicho, szociális dimenziók mellett önmagában állva kap helyet. A pszichedelikus szerekkel nyert terápiás tapasztalatok egyik fő eredménye, hogy – nem csak abban segítik a folyamatot, hogy alapvető pszichoanalitikus készségeket tesznek könnyen hozzáférhetővé a kliens számára – hanem abban is, hogy a használatuk közben megélt, vallási, spirituális, transzperszonális élmények képesek a személyiséget átstrukturálni, egy egészségesebb, teljesebb működésmódba hozni. A jelenben mindkét terület a pszichológia, pszichoterápia főáramán kívül esik, azonban nagy segítségre lehetnek egymásnak. A pszichedelikumok lehetőséget adnak a transzperszonális dimenzió kísérleti megismerésére, a transzperszonális pszichológia pedig képes a spiritualitás más területeiről származó tapasztalataival elméleti keretet, hátteret adni a pszichedelikus pszichoterápiák folyamatainak megértéséhez.

Bevezetés a Transzperszonális Pszichológiába

A tantárgy szakmai tartalma:

A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a Transzperszonális Pszichológia empirikus alapjait és az ezekre épülő elméleteket, fogalmakat, továbbá, hogy képes legyen a transzperszonális személet alkalmazására a pszichológia elméleti kérdéseiben.

A tantárgy programja:

1. A TP pszichológia története, fogalma, paradigmája, személyiségképe
2. Transzperszonális és rendkívüli élmények
3. A TP empirikus alapjai
4. TP teoretikusok (Charles T. Tart, Stanislav Grof)
5. Új TP teoretikusok (Jorge N. Ferrer)
6. Klinikai TP pszichológia és a TP terápia alapjai

Ajánlott irodalom:

• Bartha D. P. (2009): A transzperszonális pszichoterápia gyakorlati, etikai és képzési alapkérdései. Pszichoterápia 18(5): 328-335
• Bartha D. P. (2009): A transzperszonális pszichológia jelenlegi fejlődését legjobban befolyásoló elméleti megközelítések. Pszichoterápia 18(4): 251-260.
• Bevezetés a transzperszonális pszichológiába: Válogatás Abraham Maslow, Roberto Assagioli és Ken Wilber írásaiból (2006) (Fordította: Turóczi Attila) Budapest: Ursus Libris
• Grof, S. (2008) A jövő pszichológiája – A pszichológia jövője Pilis Print
• Grof, S & Grof, C. (szerk) (2007) Spirituális válság Pilis Print
• Boorstein, S. (Ed) (1980) Transpersonal Psychotherapy Palo Alto, CA: Science and Behaviour Books (a magyar fordítás megtalálható a KRE Pszichológiai Intézet Könyvtárában)
• Scotton, B.W.; Chinen, A.B.; Battista, J.R. (Eds) (1996) Textbook of Transpersonal Psychiatry and Psychology, USA, NY: Basic Books

Spiritualitás, vallás és pszichoterápia

Pszichoterápia folyóirat VI. konferenciája, kerekasztal moderátor: Spiritualitás, vallás és pszichoterápia — a transzperszonális és spirituális pszichológia, a jungi analízis, és a valláspszichológia képviselőivel (2010. május. 15, Budapest)

Orosz Katalin, Süle Ferenc, Bagdy Emőke

moderátor: Bartha Dávid Péter

A KSH 2001-es felmérése szerint a magyar lakosság 74%-a vallásos, illetve érdeklődik a vallás, spiritualitás iránt. Népszerű könyvek és folyóiratok garmadája kínálja a vallásos és a spirituális bölcsességeket és szinte minden villamosmegállóban találhatunk már intenzív megvilágosodás tréningeket kínáló gurukat, nem is beszélve arról a rengeteg „spirituális képzésről” melyet az Interneten böngészve talál az érdeklődő. Ez a spirituális forradalom akarva akaratlanul beférkőzik a segítő szakemberek rendelőibe is. Ennek ellenére a képzésekben ritkán kerül konkrétan említésre a vallás, a spiritualitás kérdése. Nemzetközi és hazai tapasztalat, hogy a gyakorló szakemberek sokszor tanácstalannak és eszköztelennek érzik magukat, amikor ezek a kérdések felmerülnek. A téma hiánya a képzésekben annak ellenére fennáll, hogy sok pszichológiai irányzat évtizedek óta behatóan foglakozik a kérdéssel és elméleti, tapasztalati bázisa hozzáférhető. Ezen irányzatok hazai képviselőinek megszólaltatásával keressük a válaszokat olyan kérdésekre, hogy „mi a spiritualitás?”, „hogyan integrálható a pszichoterápiás munkába?” és hogy „hol és milyen szemléletben lehet a témában itthon képződni?”.

Transzperszonalitás a pszichológiában: múlt, jelen, jövő

Bartha D. P. (2010): Transzperszonalitás a pszichológiában: múlt, jelen, jövő előadás sorozat utolsó része a Kossuth Klubban

Az előadásban kísérletet teszek összefoglalni mindazokat a témákat, amikről a korábbi előadók beszéltek és elhelyezni őket a tágabb pszichológián belül. A pszichológia kezdetektől foglalkozik a transzperszonalitás és a spiritualitás kérdésével sok irányzat más és más szempontból néz rá a témára, más és más értelmezéseket adva annak. Ahhoz hogy saját életünkre vonatkoztatva értékelni és használni tudjuk a pszichológia tudástárát a spiritualitásról hasznos ha madártávlatból össze tudjuk hasonlítani a különféle megközelítéseket. Az előadás nem fog “igazságot tenni” a megközelítések között csupán ránéz az azok mögött rejlő mögöttes filozófiákra, megválaszolatlan kérdésekre és problémákra.

Vallásos Attitűdök

Kézdy, A., Martos, T., Urbán, S., & Horváth-Szabó, K. (2010). A vallásos attitűdök, a megküzdési módok és a lelki egészség összefüggései serdülő- és fiatal felnőttkorban. Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 11(1), 1-16.

Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.

Hogyan lehet a pszichedelikus szerek használata a többségi társadalom hasznára?

Rick Doblin előadása a Google-nél, a pszichedelikus szerekben rejlő lehetőségekről, a MAPS-ről és a pszichedelikus szerek múltjáról és jövőjéről.

Pszichedelikus Szerek Önismereti Használata

Simon, K. (2009). Pszichedelikus Drogokat Önismereti Célzattal Használók Életminősége.Semmelweis Egyetem, Budapest.

A pszichoaktív szerhasználat nem csak az alkalmazott szerek széles spektruma, hanem az egyének és csoportok szerhasználati mintázatának sokszínűsége miatt is komplex jelenségnek minősül. Kutatásunk célja, hogy egy speciális szerhasználói csoport vizsgálatán keresztül hozzájáruljunk a jelenség tágabb körű értelmezéséhez. A drogfogyasztás sajátosságait feltáró kutatásoknak különféle szerfogyasztó csoportokra vonatkozóan gazdag hazai és nemzetközi szakirodalma van. Az általunk vizsgált célcsoport a pszichedelikus szereket önismereti célból használók köre, melyre hazánkban ez idáig viszonylag kevés kutatás vonatkozott. Ez a csoport jellemzően nem kerül előtérbe a drogfogyasztás jelenségkörével foglalkozó diskurzusokban, mivel sem közegészségügyi, sem számottevő egyéni és társadalmi kockázatot nem képez. A teljesítményfokozásra és tökéletesítésre törekvő személyes praxisok korában azonban semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek a csoportnak a jellemzőit.

Évről évre születtek olyan kutatások, amelyek a drogfogyasztás sokszínű jelenségének hazai médiareprezentációt vizsgálták. Ezekből megállapítást nyert, hogy a média figyelme jellemzően a problémás szerfogyasztókra irányul, és az érintettek megszólaltatását szinte teljesen nélkülözve, a tragikus esetek sarkított példáin keresztül mutatja be a drogfogyasztás komplex jelenségét (Kenyeres, Mészáros 2005). Jellemző, hogy drogfogyasztókról, drogfogyasztásról szóló megnyilatkozások alkalmával a „koszos, lecsúszott junkie” képével illusztrálják a közléseket, függetlenül attól, hogy éppen a szerfogyasztásnak mely típusáról esik szó. Képi megjelenítések tekintetében jellemző továbbá, hogy az intravénás szerfogyasztási mód jelenik meg a drogfogyasztás prototípusaként, még abban az esetben is, ha a téma a marihuána, vagy az utóbbi időben nagy figyelmet kiváltott „Spice” nevű legális szer fogyasztása. Az írott sajtóban 2001 és 2005 között megjelent híreket vizsgálva szembetűnő volt, hogy milyen gyakran mosódik össze a szerfogyasztó és a drogkereskedő bűnöző képe. (Székely et al. 2005, idézi Arnold 2005; Arnold 2006)

Ezek után talán nem meglepőek azoknak a kutatásoknak az eredményei sem, melyek a magyar lakosság drogfogyasztókkal és drogfogyasztással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták. Az attitűdvizsgálatok rávilágítottak arra, hogy más társadalmi csoportokkal (cigányokkal, börtönviseltekkel, alkoholistákkal, homoszexuálisokkal) összehasonlításban a kábítószer-fogyasztók képezik a legkevésbé tolerált társadalmi csoportot Magyarországon. (Gyenei 1997, Paksi és Elekes 2003, Paksi és Arnold 2007) Megállapítható továbbá, hogy a társadalmi megítélés a szociális kirekesztettség jellemző megjelenési formáit, a hajléktalanságot, a munkanélküliséget, a kriminális, vagy más kockázati magatartásokat a kábítószer-használattal szorosan összefüggő jelenségekként kezeli.

Hazánkban több százra tehető a prevenciós programok száma, melyek elsősorban az általános és a középiskolások körében próbálják megelőzni a drogok kipróbálását. A törekvések ellenére az iskoláskorú populáció körében változatlanul elterjedt az illegális szerek kipróbálása, amire azzal együtt fontos odafigyelnünk, hogy a folyamatos fogyasztási ráta ehhez képest nem tekinthető jelentősnek. Másképp fogalmazva, a drogokat kipróbálók arányához képest csekélynek mondható azok száma, akik esetében a droghasználat huzamosabb ideig életük része marad. Különösen jól látható ez, ha a felnőtt népesség körében mért adatokat tekintjük. (Paksi és Arnold 2007) Hogy még inkább árnyaljuk a képet, fontos megemlítenünk azt is, hogy azok körében, akiknél a kipróbálás és kísérletezés időszakán túljutva fennmarad a szerhasználat, nagy arányban az alkalmi, vagy az úgynevezett szociális/rekreációs szerhasználati mintázat figyelhető meg, melynek során a társas együttlét bizonyos alkalmaihoz köthető a drogok fogyasztása. A problémás/függő típusú szerfogyasztás ehhez képest elenyésző arányban fordul elő. Mindezzel együtt természetesen a legtávolabb áll tőlünk, hogy veszélytelen dolognak tüntessük fel a pszichoaktív szerek fogyasztását.

Kutatásunkkal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy árnyaltabb képet kapjunk a drogfogyasztás jelenségéről, azáltal, hogy megismerjük a pszichedelikumokat önismereti célból fogyasztók droghasználati szokásait, s feltárjuk, hogy a szerhasználat milyen szerepet tölt be életminőségük, élethez való attitűdjük alakulásában. Célunk gyakorlati vetületét az képezi, hogy az eredmények bemutatásával hozzá kívánunk járulni a célzott és a javallott prevenció, valamint az alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő szolgáltatások tervezéséhez.

Kutatásunk elsősorban a pozitív pszichológia szemléleti keretein belül helyezhető el. Fontos vizsgálnunk a szerfogyasztás okait, céljait és magát az élményt is, méghozzá jóval tágabb értelmezési horizonton belül, mint azt a pszichopatológiai, vagy a szociális-deviancia modellek lehetővé teszik. A drogfogyasztás – akár akarjuk, akár nem – integráns része a társadalmi jelenségek körének. Alaposabb megismeréséhez időnként érdemes félretennünk meglévő magyarázó modelljeinket, reflexív viszonyt kialakítanunk saját kutatói előfeltevéseinkkel, s mindezek után a legjobb magukat az érintetteket, a drogfogyasztókat megkérdezni arról, hogy ők személyes tapasztalataik folytán hogyan látják ezt a jelenséget.

Szélesebb körű kérdésfelvetésünk tehát az, hogy az emberek mi célból fogyasztanak bizonyos drogokat, és ezek fogyasztása milyen hatással van életük minőségére nézve. Az egyedi okok, élmények, tapasztalatok összegyűjtése járulhat igazán hozzá ahhoz, hogy egy jelenség személyes vetületét megértsük. S hogyan is tudnánk eltekinteni egy olyan jelenség személyes vetületeitől, amely emberlétünket érinti! A tudatmódosító szerek fogyasztása egyidős az emberiséggel. Ahhoz, hogy megértsük, hogy a fogyasztásukban rejlő potenciális veszélyekkel együtt miért fogyasztanak mégis olyan sokan drogokat, lehetőségeinkhez képest értéksemleges nyitottsággal kell fordulnunk a drogfogyasztók felé, be kell engednünk őket a róluk folyó diskurzusokba. Természetesen erre a kvalitatív módszerek sokkal inkább alkalmasak, mint a kvantitatív módszerek. Jelen dolgozat egy kvalitatív kutatás kvantitatív előmunkálatainak eredményeit tartalmazza.

Letölthető innen.

Transzperszonális Pszichológia Gyakorlat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

Sajátélményű gyakorlatok és a résztvevő spiritualitás kutatásmódszertanának a segítségével bemutatni a Transzperszonális Pszichológia stúdium transzperszonális élmények, transzperszonalitás az emberi kapcsolatokban és transzperszonális dimenzió a pszichológiában témaköreit.

A tantárgy programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

A félév során a résztvevők a transzperszonális élmények, a transzperszonalitás az emberi kapcsolatokban és a transzperszonális dimenzió a pszichológiában témaköreinek alapkérdéseivel ismerkednek sajátélmények és a TP szakirodalom segítségével. Az órákon mélyebb bepillantást nyerhetnek a TP pszichológia jelenségvilágába és megismerkednek olyan sajátos kutatási módszerekkel, melyek kimondottan a spirituális jelenségek tanulmányozására lettek kifejlesztve, valamint első kézből szerezhetnek tapasztalatot a TP kutatásokban kihangsúlyozott sajátélmény és kutatásmódszertan összefonódásáról.

Ajánlott irodalom:

• Ferrer, J. N. (2002). Revisioning Transpersonal Theory: A Participatory Vision of Human Spirituality Albany: State University of New York Press
• Ferrer, J. N., & Sherman, J. H. (Eds.). (2008). The Participatory Turn: Spirituality, Mysticism, Religious Studies. Albany, NY: State University of New York Press.
• Heron, J. (1998). Sacred Science: Person-centred Inquiry into the Spiritual and the Subtle. Ross-on-Wye: PCCS Books.
• Heron, J., & Reason, P. (1997). A Participatory Inquiry Paradigm. Qualitative Inquiry, 3(3), 274-294.
• Reason, P., & Heron, J. (2001). The Practice of Co-operative Inquiry: Research with rather than on people. In P. Reason & H. Bradbury (Eds.), Handbook of Action Research: Participative Inquiry and Practice (pp. 179-188).London: Sage.